Hadd mutassam be nektek az egyik új kedvencemet: Gudetama-t, a Sanrio cég új figuráját (Hello Kitty is az ő nevükhöz fűződik).
Gudetama egy lusta, alulmotivált tojás, akit mindig noszogatni próbálnak, ő meg próbálja megúszni, hogy bármit csinálni kelljen. Kicsit olyan, mint az interneten szintén nagy népszerűségre szert tevő Grumpy Cat ("morcos macska"), csak Gudetama nem morgós, hanem inkább enervált. Szerintem mindannyian tudunk vele azonosulni, amikor nehezünkre esik kikelni az ágyból :)

Gudetama hangulata ébredéskor

Senki sem szereti, ha piszkálják, hogy keljen fel

Gudetama neve onnan jött, hogy a "tama" a "tamago" (= tojás) rövidülése, a "gude-gude" pedig a "hangeffektje" annak, amikor valakinek semmi energiája nincs bármit is csinálni. A "hangja" a lustaságnak...

Számomra ez mindig is lenyűgöző volt, hogy a japán nyelvben érzelmeknek is lehet úgymond hangja... Na jó, helyesebben szólva hang(ulat)festő szava, de hangalakját elnézve hangeffektnek is beillik.

Egyfajta szinesztézia ez: mikor különböző ingerekhez olyan érzékszervi válaszokat társítanak, amik "normális" esetben nem tartoznának hozzá -- pl. illatokhoz hangokat.
Az iskolai tanulmányokból talán rémlik ez a szó, viszont ez nem csak írói eszköz lehet, hanem mentális állapot, tulajdonság is: nekem is van szinesztéziám, az én fejemben ugyanis a betűkhöz és számokhoz színek társulnak állandó jelleggel (egy szám vagy betű mindig ugyanaz a színű), de ismerek olyat, akinek a zenei akkordok színesek :) Ritka, de van ilyen.

Valahogy a japán nyelvnek ezt a területét is ilyesminek érzem.

Valódi hangokat utánzó szavaink még nekünk is vannak: reccsen, koppan, susog, tülköl, csobban, zakatol, nyávog,  stb.
De hogy "hangeffektet" kapjon például: a múlton való rágódás, az izgatott elragadtatás, a félénkségből adódó döntésképtelenség... És még megannyi hasonló, apró árnyalatokra bontott kifejezés!
Hát ilyenről én nem tudok, hogy nálunk (vagy akármelyik másik, általam ismert nyelvben) lenne.

Ez a téma olyan hatalmas, hogy most egy kis betekintést tudok nyújtani; teljes átnézést nem ígérhetek, ugyanis ahhoz erről egy kisebb könyvet lehetne írni.

Először is nézzük a kategóriákat -- ugyanis 5 is van.

Az igazi hangokat utánzó szavakat 2 csoportba sorolják:

- giseigo [giszejgo] – állati és emberi hangok
Például:
Állatok hangja:
macska nyávogása: nyan [njan] (にゃん, ニャン) / nyaa [njaa] (にゃあ, ニャー)
kutya ugatása: wan-wan [van-van] (わんわん, ワンワン)
kakas kukorékolása: kokekokkoo (コケコッコー)
csibe csipogása: piyo-piyo [pijo-pijo] (ぴよぴよ)
tehén múzása: moomoo (モーモー)
béka brekegése: kero-kero (ケロケロ)
Godzilla (!) + medve hangja: gaoo (ガオー)

Emberi hangok: (nagyon érdekes megfigyelni, hogy bőven van közte olyan, amire nekünk csak körülírásaink vannak)
megköszörülni a torkunkat, hogy felhívjuk a figyelmet: ohon (おほん)
gyerek hangos bömbölése: uwaan (ウワーン)
folyékonyan beszélni egy idegen nyelven: pera-pera (ペラペラ)
titokzatosan nevetni: ufufu (うふふ)
orra alatt motyogni: gonyo-gonyo (ごにょごにょ)
valaki, aki rangban felettünk áll, kioktat, leszid: gami-gami (がみがみ)


- giongo – természeti dolgok és tárgyak által kiadott hangok
Például:
erősen esik az eső: zaa-zaa (ザーザー)
mennydörgés: goro-goro (ゴロゴロ)
víz bugyborékol: kopo-kopo (こぽこぽ)
valami ruhaanyag lágyan lobog a szélben: pata-pata (ぱたぱた)

És vannak a sima utánzó szavak -- más néven hang(ulat)festő szavak (itt néha nem egyértelmű, melyik szó melyik kategóriába esik, láttam sok átfedést különböző táblázatokban)

- gitaigo – állapotokat leíró szavak
Például:
meleg test vagy étel: hoka-hoka (ほかほか)
valami már túl meleg: mushi-mushi (むしむし)
teljesen elázott: bisho-bisho (びしょびしょ)
ragad az izzadtságtól: beta-beta (べたべた)
félálomban lenni: utsura-utsura (うつらうつら)

- giyougo [gijógo] – fizikai állapotot, mozgást leíró hangok, leginkább gyalogláshoz és utazáshoz köthető hangok, szavak
Például:
céltalanul ténfereg: uro-uro (うろうろ)
"csigatempóban" halad: noro-noro (のろのろ)
remegő térdek (vagy egyéb ízületek): gaku-gaku (がくがく)

körbenézegetve keres valamit: kyoro-kyoro (きょろきょろ)

Kyoro-kyoro

- gijougo [gidzsógo] – érzelmi állapotokat leíró szavak (ezek a kedvenceim)

Például:
a múlton rágódik: kuyo-kuyo (くよくよ)

reménytelin boldog: uki-uki (うきうき)
zavarban van vagy félénk, ezért nem tud döntést hozni: moji-moji (もじもじ)
boldogan, lelkesen izgatott: waku-waku (わくわく)
ingerült: ira-ira (イライラ)
szórakozott (aki nem is figyel oda): uka-uka (うかうか) 

Moji-moji



Amit ezekkel kapcsolatban én a legérdekesebbnek találtam, hogy nem mindig csak úgy véletlenszerűen találták ki ezeket a hangsorokat, hanem van benne szabály, logika -- mind írás, mind hangválasztás terén.

A hangokat illetően beszélnünk kell kicsit a zöngés-zöngétlen hangpárokról.
A párok a következők: K-G, SZ-Z, T-D, H-B (az első a zöngétlen, a második a zöngés)
E párok mindkét tagja ugyanott képződik a szájban és torokban, csak egyiknél megrezegtetjük a hangszalagot (érezni is, ha odatesszük a kezünket a torkunkra), a másiknál nem.

Ha már hangpárok léteznek, szópárok is, ahol annyi a különbség, hogy amíg egy hang halkabb (pl. kopogtatás), addig a zöngétlen hanggal írják le, de amint durvábban, erősebben műveljük ugyanazt (pl. már dörömbölünk az ajtón), akkor annyiban változik a kifejezés, hogy a zöngétlen hangból zöngés lesz.
(de ez nem mindig egyértelmű, például az éllathangokat lehet egyik és másik írástípussal is írni)

Hogy néhány konkrét példát is mutassak:

kopogás: kon-kon
dörömbölés: gon-gon

megkocogtat, ujjával dobol: ton-ton
dobon dobol : don-don

csillog-villog: kira-kira
vakítóan ragyog: gira-gira

Ami pedig az írást illeti: szinte minden hangutánzó szót szótagírással írnak (bár néhánynak írásjele is van, de ritkán használják), amiből két ábécé létezik -- a hiragana (amit elsősorban nyelvtani ragok írására használnak), és a katakana (ennek a fő szerepe az idegen eredetű szavak átírása)
És hogy melyik hangutánzó szót melyikkel írják?
A halkabb, lágyabb hangokat inkább a gömbölydedebb hiraganával, amik viszont erősebb, durvább hangok, azokat a szögletesebb katakanával. 


És nem csak mangában hangeffektekként lehet ezeket odaírni, hanem mondatokba is foglalják a legtöbbet, igeként, mellléknévként, határozószóként stb.
pl.
Shatsu ga bisho-bisho ni nurete shimatta. = Teljesen csuromvizesre ázott a pólóm.
Hoka-hoka no niku wo tabetai. = Jó meleg [sült]húst szeretnék enni.
Nodo ga iga-iga suru. = Kapar a torkom.

Hogy animés példákat is mondjak: egy külön kisebb kötetet megérne a Pokémon figurák neveinek kielemzése. Most csak a legismertebb állatkának, Pikachu-nak a nevét szeretném itt megosztani (főleg mivel a legtöbb pokémonnak más a neve japánul és külföldön).
pika-pika = szikrázik
chu / chuu = amilyen hangot az egér kiad ("cin-cin") (de egyébként a puszi hangja is ez...)
Tehát egy elektromosan szikrázó egér :) Mi más lenne? (Elektromos puszi?...)

Pika-pika 

Másik animés példa: szintén egy kedvenc szavam a "tsundere", ami ráadásul két hanglefestő szóból tevődött össze.
A "tsundere" olyan személy -- főleg az animék világában, mert erősen kétlem, hogy sok ember működne így --, aki először "tsun-tsun" viselkedik (hűvösen, távolságtartón,még akár goronbán is; és valóban hangot fest le: mikor valaki az orrát felhúzva elfordítja a fejét), majd fokozatosan felenged, meglágyul, és "dere-dere" lesz (szerelmes, flörtölő, szeretetteljes).



Videojátékos példa: a Pac-man ezeréves játék, de szerintem szinte mindenki ismeri.
Na és vajon miért hívják őt Pac-man-nek?
...
paku-paku = eszik (habzsolva tömi magát, vagy tátogatja a száját)

Újabb rejtély oldódott meg. :D

Viszont ennyi sok gépelés után is még mindig csak éppen hogy megkarcoltuk az utánzószavak témáját. Ha érdekelt titeket, olvassatok utána a neten (a bejegyzés legalján ajánlok én is pár linket), mert ezeket használva sokkal "japánosabb" lesz a beszédetek. :)

Végezetül álljon itt egy videó, ahogy az egyik kedvenc japános Youtube videósom, Rachel (aki kint él Japánban a japán férjével) és egy másik videós lány, Sharla, próbálják kitalálni a kulönböző utánzó szavakról, hogy melyik mit takar, több-kevesebb sikerrel. :)
Nektek sikerült valamelyiket helyesen megtippelni? :)

Felhasznált források (és egyben link ajánló):

Székács Anna: A japán hangutánzó, hangfestő szavak és a műfordítás (http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_06_26.pdf)

https://www.tofugu.com/japanese/japanese-onomatopoeia/

http://www.punipunijapan.com/japanese-animal-sounds/

https://en.wikibooks.org/wiki/Japanese/Vocabulary/Onomatopoeia